- Hívjon minket +36 30 617 4224
- Csomagfeladási napok: H,K,SZ,CS - már külföldre is
- Partnereknek
Minden, amit a transzparens és fedőfestékekről tudni érdemes
2023-ra sok-sok újdonsággal készültünk, köztük kifejezetten olyan szakmai anyagokkal, amelyek rengeteg hasznos információt tartalmaznak majd az akrilfestékekről, krétafestékekről, textilfestékekről, és úgy általában a festékekről.
Sorozatunk első részében a transzparens és a fedőfestékeket vesszük górcső alá.
Mit jelent az, hogy egy festék fedő vagy transzparens?
Erre a kérdésre egy egyszerű, ám szemléletes példával tudunk legérthetőbben válaszolni. Ha a festékünket bármilyen színű felületre felhordva ugyanazt a színt kapjuk, mint maga a festék – tehát például zöld felületen kék festéket használva az eredmény kék lesz -, akkor az egy fedő típus. Ezzel szemben a transzparens festék, ahogy a neve is mutatja, átlátszó, azaz ha például egy fekete anyagra sárga transzparens festékkel festünk, akkor az nem fogja elfedni a fekete anyagot, hanem piszkos zöld színt kapunk.
Mi az a félfedő festék?
A fedő- és a transzparens festékeken kívül léteznek úgynevezett félfedő festékek, amelyeket úgy (is) kaphatunk, ha egy fedő színt, transzparens bázissal hígítunk. Az így kevert festéknek csökken a fedőképessége, ugyanakkor a színe nem a hígítás arányában változik meg - tehát, ha egy jó minőségű, fedő piros festéket hígítunk transzparens bázissal, akkor a festék színén szinte semmilyen változást nem fogunk tapasztalni, de a fedőképessége folyamatosan csökkenni fog. Ha pedig egy eleve transzparens festéket hígítunk tovább, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy folyamatosan csökken a szín ereje.
Mikor érdemes fedő- és mikor transzparens festéket használni?
Mind a fedő-, mind a transzparens festékeknek megvan a maguk felhasználási köre. A transzparens festékek például falfestés során sok gondot okozhatnak, hiszen az ilyen festékeknél minden ecsetnyom meglátszik, mert két - vagy több - rétegben a festék színe erősödik, így az eredmény könnyen foltos, egyenetlen lehet. Ebben az esetben tehát a fedőfesték javasolt, amelynek a színe több rétegben sem erősödik.
Természetesen máskor a transzparens festék használata a célravezető, mint például az írásvetítőknél használt fóliákon, ahol kifejezetten előnyös az átlátszó festék, hiszen fedőfesték esetén a fény sem jutna át rajta, így csak egy sötét folt jelenne meg a falon.
Mi történik, ha fedőfestéket keverünk transzparens festékkel?
A fedő- és a transzparens festékek egymással keverhetőek, hiszen ugyanabból az alapanyagból készülnek, azzal viszont érdemes számolni, hogy mindig a fedőfesték fog dominálni a keverés során. Ismét egy példával szemléltetve: ha transzparens kék és fedő sárga festéket keverünk össze, akkor egy tiszta, zöld színt kapunk. Ugyanezen színek fedő (fedő kék és fedő sárga) verzióival azonban egy piszkos, olívzöld árnyalat lesz az eredmény.
Mitől színes egy festék?
Az egyszerű válasz erre a kérdésre, hogy a pigmentektől – ennél azonban a valóság némileg bonyolultabb. A festékek előállításához 99%-ban szerves porpigmenteket használunk (ezeket a pigmenteket nagy vegyipari gyárak állítják elő), amelyek megőrölve bázisfestékbe kerülnek. A pigmentek számtalan árnyalatban kaphatóak, de nemcsak színükben, hanem tulajdonságaikban is különböznek. A fényállóságot például 1-től 8-ig terjedő skálán osztályozzuk, ahol a 8-as érték jelenti azt, hogy a festék nagyon hosszú ideig, erős napfénynek kitéve sem fakul ki (ezeket leginkább az autóipar és az építőipar veszi igénybe, hiszen itt fontos, hogy az évek során ne kopjanak meg a színek). A leggyengébb fényállóságot pedig általában magazinok, képeslapok nyomtatására használják, a reklámiparban, újságnyomtatásban, ahol a termékek csak rövid időre készülnek. A textilipar már törekszik a magasabb fényállóságra, hiszen a ruhák esetén is fontos, hogy a színek ne fakuljanak.
Ismét egy példát hozva, sárga színezőből több mint 200, kémiai tulajdonságaiban különböző, regisztrált termék létezik. Ezeket kémikusok olyan molekulák előállításával hozzák létre, amelyek sárga színűek, ha pedig ez egy eredeti, új molekula, akkor a molekula kap egy számot, azaz colourindex-et.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a festékgyártók a sok, különböző colourindex számú sárga pigment közül az árban, fedőképességben, színárnyalatban, fényállóságban számukra legkedvezőbbet választják és használják a festékek előállításhoz.
A festékekhez kapcsolódó szakmai anyag sorozatunkat a festékek fedőképességével folytatjuk márciusban.
---
Szerző: Acellákura